Ősi társasjátékok II. – A köznép szórakozása

A húsz négyzet játéka / Ur királyi játéka (Forrás: Ancient Games)

Előző cikkünkben bemutattunk pár ókori egyiptomi társasjátékot, amit a fáraói udvar népe és a felső osztály játszott, de mivel tölthették az idejüket a közemberek? És mikor kezdhettek a játékok elterjedni az országhatárokon át?

Az ókori mezopotámiai Ur király-sírjaiban találtak egy, a ritka lapis lazuli kőből, mészkőből és kagylóból készült gyönyörű játéktáblát, a játék szabályai viszont még hosszú évekig megoldatlan rejtélyek maradtak.

A húsz négyzet játéka / Ur királyi játéka

Az ókori közel-keleti asszírok és föníciaiak körében a játékot A húsz négyzet játékának nevezték, de találtak belőle példányt Tutankhamon sírjában. Az elmúlt 5000 évben játszottak vele hivatalnokok különböző országok királyi udvaraiban és az egyszerű emberek is. A katonákkal és a kereskedőkkel eljutott az arab országokig és Indiáig is.

I.e. 177-176 körül a babiloni írnok, Itti-Marduk-Balatu rótta táblára a játék szabályzatát. 1880-ban fedezték fel, ekkor bekerült a British Museum 130 000 másik ékírásos táblát tartalmazó gyűjteményébe, hogy végül az 1980-as években Irving Finkel asszirológus és játék-rajongó ismét rátaláljon. Az ékírás dekódolásával a játékszabályból jött rá, hogy az ökör és juh ujjperc-csontokat dobókockaként használták.

A húsz négyzet játéka – játékbemutató (angol)

Később egy akadémiai folyóiratban látott egy fából készült játéktáblát. Amikor II. Nabú-kudurri-uszur király 587-586 nyarán elfoglalta Jeruzsálemet, a zsidókat Babilonba száműzte. Hetven évvel később Kürosz király megengedte a zsidóknak, hogy visszatérjenek hazájukba – sokan visszatértek, mások maradtak Babilonban. A tudományos folyóirat szerint a játéktábla egy zsidó családé volt, akik Babilonból Indiába költöztek.

Nővére segítségével Irving Finkel talált egy nyugdíjas iskolai tanárt egy Jeruzsálem közeli kibucban, aki felismerte a fából készült társasjátékot és emlékezett arra, hogy gyermekként játszott ilyennel.

Ostábla – a Római Birodalom játéka

Az Ostábla (vagy Backgammon) az egyik legrégebbi – még forgalomban lévő – játék valószínűleg a Perzsa Birodalomból származik és a Senet és a Mancala játéktáblájához hasonló elvet követ. A Tizenkét jelölés játéka, avagy a ’Duodecum Scripta et Tabulae’ játék a Római Birodalom alatt vált népszerűvé, ez volt a Tabula és az Ostábla (Backgammon) társasjátékok előfutára.

A Tabula és a Backgammon valójában annyira hasonlók, hogy egymás szinonímájaként is lehetne őket használni. A Tabula volt a Római Birodalomban A Játék.

Pompeii feltárói szinte minden villában találtak egy Backgammon asztalt. Egy falfestés két játékost ábrázol, akik tabulázás közben veszekszenek. A második jelenet azt mutatja, ahogy a fogadós a vitatkozó feleket kidobja az ivóból.

Claudius császár hintajának hátsó részére építettek egy játéktáblát, amely a hosszú és fáradságos utazásokat enyhítette, és még könyvet is írt a játékról, de Néró császár is nagy játékos hírében állt. A források szerint Marcus Antoius Kleopátrával játszott, Caligula császár csalt, Domitianus viszont igazi backgammon-szakértő volt.

XIII. századi társasozók a Carmina Buranában Backgammon táblával
XIII. századi társasozók a Carmina Buranában (Forrás: Wikipedia)

A Rómában talált keresztény leletek egyike egy Backgammon tábla, melynek közepén egy görög kereszt található ezzel a felirattal:

„Az Úr Jézus Krisztus kockadobáskor győzelemre segít, Ámen”

A keresztes hadjáratok során a tétek annyira magasra emelkedtek, hogy Oroszlánszívű Richardnak és II. Fülöp francia királynak kellett közbelépnie. Mindketten rendeletben tiltották meg, hogy lovagi rang alatti katonák pénzben játsszanak, a lovagok és papok pedig 24 óránként legfeljebb 20 shillinget veszíthettek. Az engedetlenség büntetéseként 100 shillinget kellett fizetniük az érseknek. A szabályozás természetesen nem vonatkozott a két királyra.

A Backgammon keresztséget akkor kapta, amikor a játék Anglia partjait is elérte, valószínűleg a ’vissza’ és a ’játék’ szavakból képezve. A legrégebbi írásos említése az Oxford szótár 1650-es kiadásában található.

Alexis Obolensky herceg, a modern Backgammon apja a társasjátékot népszerűsítette a 60-as években, amikor megalapította a Nemzetközi Backgammon Szövetséget és létrehozta a hivatalos játékszabályokat. Az első nemzetközi Backgammon verseny 1964-ben került megrendezésre.

Folytatjuk…

A következő cikkben a világ egyik legnépszerűbb társasával folytatjuk. Már csak hetet kell aludni! 😉

Források

 

A cikk egy fordítás, kivonat a Fractus Learning cikkéből: “A társasjátékok hosszú története” – An epic guide to the history of board games (https://www.fractuslearning.com/history-board-games-guide/)

 

1 kapcsolódó a “Ősi társasjátékok II. – A köznép szórakozása” című cikkhez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A felhasználói élmény növeléséért az oldal sütiket használ. Miért?

A felhasználói élmény növelése érdekében a honlap sütiket használ. Az "Oké" gombra kattintással illetve az oldal további használatával a felhasználó elfogadja a sütik használatát. További információk az Adatvédelmi nyilatkozat oldalon.

Bezárás